gombócolásról hosszan

Majd jönnek képek is, ha odáig jutok, azok talán beszédesebbek lesznek. Addig is annyit, hogy nagyon finom lett, mind a 300, nagyobb szilva méretű jószág. Szerencse, hogy itt lehet kapni tejfölt (finomabb mint otthon, és zacskóban kapható), túrót (bár egy kicsit más), zsemlemorzsát (mire megtaláltuk!!!), és grízt is. A zsemlemorzsába kevertünk fahéjat is. A legtöbb külföldinek tetszett, sokan fel is iratkoztak a "kérem a receptet" listára, úgyhogy a héten elküldöm nekik a mailt. (Még a végén megtanulok itt főzni. Hála Anettnek. :))
Elég korán keltünk, és elég korán el is kezdtük a gombóc-hadműveletet. Először nagyon híg lett, mivel a legolcsóbb tejfölt választottuk (az ESNesek fizették 500 koronáig a dolgokat), végül a sok gríztől egész rendes lett. Főzés közben kb 3-4 gombócot ettem meg, reggelizni talán egy győri édes jóreggeltet ettem, de annyira nem bírtam volna enni. A nap végén, amikor mentünk az ungari kinora, akkor döbbentem rá, hogy aznap kb nem ettem semmi normálisat.
A Raekoja platson felállítottak egy nem túl nagy, bár annyiranagyon nem is kicsi sátrat, amiben valamivel kevesebb mint tíz nemzetiség képviseltette magát. Ide vittük ki a gombócokat különféle tálkákban, majd tálcára pakoltuk ki őket. Mellé tettünk ki cukros tejfölt, amibe mártogathatták a népek a fogpiszkálóra felszúrt gombócokat. (Hogy mire mi megtaláltuk a fogpiszkálót a boltban, de legalább már tudom észtül: hambatikkud)
Kiragasztgattuk Anna és Bari művét, majd megérkeztek a padok, asztalok is. A portugálok/olaszok rátelepedtek a nagy hangszórókra, úgyhogy csak "kérni" lehetett zenét. Tanulság: a nagyon alternatív, nagyon népi zenét nem kedvelik a külföldiek, viszont a Noxért odáig meg vissza voltak. Ugye ők nem értik a szövegét, a dallama meg tökjó lehet nekik, mivel magyaros, modern, pörgős. Szóval bárkit összehoz a jósors egy külföldivel, hallgattasson vele Noxot. :)
Sok órányi fagyoskodás és álldogálás után hatkor összecsomagoltunk, s leléptünk. Addigra elfogytak a gombócok, s mindenki minimum hússzor elmondta, hogy miből és hogyan készültek. És mártogassa bele a tejfölbe (igen cukros, igen, ez így jó... ugye? mondtam). :)
Este pedig elmentünk Ungari Kinozni, de erről a következő bejegyzésben.