dán város

Azaz Tallinn (Taani linn). :)
Szombaton felkerekedtünk, s majdnem 3 óra buszozás után elértünk a fővárosba. Először a többiek szállására mentünk, mivel csak Anett és én jöttünk haza aznap este. Egyrészt anyagi okokból (olcsóbban jön ki az ember, ha szombaton többször látogat oda, mintha ottaludna egyszer), másrészt a többiek vasárnap megnézték a skanzent, ahova én nem most ebben a hidegben, hanem majd nyáron akarok menni - mert nyáron jövök ide, az már szent. Így is nagyon átfagytam a szombati nap alatt, mikoris bejártuk majdnem az egész óvárost. Nagyon hideg volt, ráadásul a hó is esett. Igyekeztem minél több käsitööpood-ba bemenni melegedni, de a többiek kevésbé díjazták a kézműves(szuvenír)boltok iránti rajongásom. A város egyébként gyönyörű, annyi kis részlet van benne (képek jönnek majd dögivel), hogy ezt nem lehet egy vagy két nap alatt befogadnia a szemnek. Anettel tervezzük, hogy megyünk még minimum egyszer Tallinnba, talán decemberben. Novemberben Rigába szeretnénk menni.
Napközben betértünk a legdrágább, fogjuk rá hogy középkori jellegű étterem/kocsmába, mert hallottuk, hogy finom a mézsör. Jó drágáért vesztegették, de kettessével megosztoztunk rajta. Nagy csalódás ért minket, mivel mindenki valami meleg, édes valamire számított. Ehelyett kaptunk egy nem is finom, hideg sört, amibe belekavartak néhány kanálnyi mézet... Őszintén szólva borzalmas volt. Főleg, mikor a végefelé a csupor alján összecsoportosuló méztől szörnyen édes lett a keserű sör. Brr.
Megnéztük a városfalat, a Pikk Hermannt, viszont a Kövér Margarétához nem mentünk el (mind a kettő torony). Ellenben, mikor átmentünk a Kadriorg parkon, hogy eljussunk a tengerpartra, esetleg a kikötőbe (hogy mekkora hajók vannak ott!!!), teljesen véletlenül rátaláltunk a Dalosmezőre. Méreteit elnézve tényleg hatalmas élmény lehet, amikor sokezer ember összegyűlik itt. Egyszer eljövök ide a Dalosünnepkor is. :) Kb. ennyi volt a szombati nap, s az, hogy nagyon hideg volt.
Következő alkalommal végigjárjuk majd a käsitööpoodokat, de bemegyünk a templomokba is. Most csak az Alexander Nyevszkij ortodox katedrálisba mentünk be, ahol épp belefutottunk egy észt nyelvű kicsi istentiszteletbe. Sajnos nem lehetett fényképezni, de Benedek csinált néhány zsebből véletlenül kikandikáló fényképezőgéppel képet. :) Anettel kb. este 10re itthon is voltunk, aztán még Nórival beszélgettünk hajnali egyig biztos. Anya pedig szegény, aggódott, hogy mivan, mert elfelejtettem írni smst, hogy már megérkeztünk.
Utóbbi időben túlságosan nem volt kedvem géphez ülni, blogolni, de így meg most egy csomó lemaradást kellett behoznom, úgyhogy megpróbálok tényleg rendszeres lenni. Megyek is aludni, hogy holnap friss és fitt legyek.