hosszú hétfő

A hosszú hétfő úgy kezdődött, hogy reggel fél kilenckor csörgött a telefonom ébresztője, majd egy szundi (10 perc) után fel is keltem. Összeszedtem magam, kijöttem reggelizni, készítettem szendvicset (aztán jól itthon is hagytam), majd úgy fél 10 körül elindultunk az órára. Reggel általában meg szoktuk nézni az ilm.ee oldalon, hogy hány fok van odakint, mert soha nem lehet tudni... kilencet írt az oldal, úgyhogy jól felöltöztünk, erre kilépünk, hétágra süt a nap, és melegünk volt! Úgy tűnik átállt a hőérzékelőnk az itteni időjárásra. :)
Ma az önkifejezős órával kezdtünk, ráadásul dupla óra volt ebből, s Heli bár aranyos tud lenni, nem a szívünk csücske. Ma adott egy bazi nehéz szöveget valami híres házaspárról, akik kávézót nyitnak Tallin óvárosában... ott kezdődött a probléma, hogy tele volt idegen szóval, s bár a feladat nem a szóról szóra fordítsuk le a szöveget volt, hanem hogy értsük nagyjából meg, nem ment, mert nem értettünk belőle egy kukkot sem. Természetesen szótára sem volt mindenkinek (nem is szólt előre, hogy kellene). Egyébként tervezek majd valami kisebb angol-észt & észt-angol szótárat beszerezni, mert hasznos lenne. Benézek előbb antikváriumba, hogy lehet-e ott olcsóbban kapni.
Háromnegyed óra szünet szokott lenni ilyenkor a nyelvtanos óra előtt, úgyhogy (mivel itthagytam a koliban a szendvicsem) visszamentem Anna társaságában a Raekoja plats melletti pékségbe "rosina korp"ot venni. A nyelvtanos órán a számokat, az évszakokat, a hónapokat, napokat és ilyesféléket vettünk. Körbekérdeztük, hogy kinek mikor van a szülinapja. :) Van a csoportban egy finn, orvostudománnyal foglalkozó manus, aki asszem itt az egyetemen is most tanít, s neki holnap lesz a szülinapja, ezért a holnapi órán megtanuljuk, hogy van a boldog szülinapot dalocska észtül. :)
Úgy terveztem, hogy a több mint két órányi szünetben orosz előtt beülök az Ülikooli Kohvikba, s oroszozom, de a lányok rábeszéltek, hogy jöjjek vissza, csinálunk zacskós levest. Végül gombakrémleves volt ebédre, plusz vadásztam krumplisalátát a boltban.
Itt a krumplisalátában van a krumpli mellett minden (pl. répa, borsó, uborka, hagyma is, s ezekkel együtt is kartulisalat néven fut a dolog). Érdekes, hogy egy dobozka saláta az otthonihoz képest egész olcsó. Szerintem rá fogok szokni. Ebéd közben tovább rajzolgattam az este elkezdett orosz hieroglifákat.
Este hatra visszamentünk a Näituséba oroszra, bár a többieknek nem nagyon volt kedvük hozzá. Már óra előtt előjött a lányokon a szokásos bolondság. Rajtam is kijött már az óra végére a fáradtság, úgyhogy kevésbé fogott az agyam.
Többiek mondogatják, hogy meg fogunk bukni, mert ez a nyelv olyan nehéz, meg későn van az óra... én még reménykedem, hogy ez majd javul. :)

Tegnap este nem sokkal a blogbejegyzés után sikerült rátalálnom egy megfelelő magambafordulásra, márpedig arra, hogy az ágyamban ülve, Amelie zenéjével a fülemben orosz hieroglifákat rajzolgatok, tanulva a szavakat és az írást (kézírást is). Egyébként vicces, mert a T-t nem T-nek írjuk, hanem olyan pínek, aminek a két szára között van még egy vonal, a kisbetűje pedig írás szerint úgy néz ki mint az m, a nagy D D, viszont a kicsi az g... Furán tudathasadásos állapotba kerül tőle az ember. Egyébként már egészen kezdem megszokni... csak kiejteni nem bírom ezeket a g-gyá, s-sz-zs-c-r-sz-ju-kat. :)

Szerdán lesz az Estonian National Evening, ahol "plusz pont jár", ha észt színekben (fekete-kék-fehér) megy az ember, úgyhogy kapok kölcsön Baritól egy fehér felsőt. Végül rá lettem beszélve egy combközépig érő fekete kord rövidszoknyára (a "vállald a lábad" project keretében) is, ami szintén Barié. A harisnyám és a sálam sötétkék lesz.

A fürdőszobában az elmúlt héten katasztrofálissá fokozódott a zuhanyzó lefolyójának állapota, de ma estére már megjavult, minden jel szerint az ukrán lány szólhatott lent a portán, s intézkedtek az ügyben.

Jelenleg (így közel a 11hez) KT Tunstall üvölt a fülemben, sajnos még a japánok nem tettek fel letölthető albumot, úgyhogy arra még néhány napot várni kell. :)
Zeneileg az eddig ismert számok egészen jól passzolnak ehhez a félévhez, remélem a többi is, s majd ezt hallgatva újra Észtországban érzem majd magam. :)
S jöjjön akkor a zene, ami dallamilag abszolút passzol: