... volt tegnap, ahol találkozhattunk az emberkéinkkel, akikkel egymást fogjuk(?) tanítani az adott nyelvre. Egész hamar odaértünk Anettel és Marcival, kaptunk papírkát, amin a buddynk neve is szerepelt, majd a sok ember között keresgélni kellett, hogy eljött-e egyáltalán. Először nem találtuk meg őket,bár Marci egész hamar rátalált a sajátjára. Anettel tovább keresgéltünk, majd a kedves tekintetű német sráccal beszélgetvén ráakadtam a sajátomra. Egy nagyon magas, szemüveges srácra, akit Arthurnak hívnak. :) Közben volt egy hülye játék, hogy "ez a mosoly mindenkié, add tovább" mondatot fordítsuk le minél több nyelvre. Így kerengtünk az emberek között, hogy különféle nyelven leírják nekünk a mondatot. A lényeg, hogy közben ráakadtunk egy kínai lányra, akit a kocsmatúrán ismertem meg, s mivel Arthur korábban kínaiul tanult, leállt vele beszélgetni, én meg elfelejtődtem. Évekkel ezelőtt magyart akart tanulni, de nem fért be a csoportba, így kínait tanult. Úgyhogy a többiek fele irányultam, de közben elkezdtem csevegni egy Piret nevű lánnyal, és megdöbbentően folyékonyan beszéltem vele is, előtte Arthurral és azelőtt Timoval is.
Arthur egyébként eltűnt, utána már nem is láttam, emailcímet nem cseréltünk, telefonszámot sem, s facebookon sem találom... Remek.
Amúgy jó volt a buli. :)
Látod??Megy ez Neked,csak egy kicsit több önbizalom kell!:-)))))Hajrá Pöttöm!!
VálaszTörlés